Bük város

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Csepregi kistérség
Lakosság: 3213 fő
Terület: 20.88 km²
Népsűrűség: 153,88 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szombathelytől 27 km-re az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál a Répce-folyó síkságán fekszik.

A katolikus templom

Története

A települést 1271-ben Byk néven említik először, de temploma a kutatás szerint már a 12. században állt, tehát sokkal régebbi alapítású. 1331-ben Byk, 1427-ban Poss. Wynczlofalwa, 1438-ban Poss. Vinczlofaluabyk illetve Vynczlofalua, 1461-ben Poss. Vinchefalwa Byk néven említik. "A régi Vinczlófalva-Bik, Vinczefalva-Bik vagyis Vinczlófalva a mai Felső-Bükknek felel meg. Ezenkívül valamelyik Bik(k) vagy Bükk Mankófalva-Bik(k) nevet is viselt, birtokosáról a Mankó családról. E rész 1469-ben (a család egyik tagjának nevében) Mankofalwabyk alakban is előfordul." [1] A 15. században már három Bik nevű falu is létezett egymás mellett. Legnagyobb birtokosa ekkor a Büki család volt. A későbbi századok során a Mankóbüki Horváth és a Felsőbüki Nagy család emelkedett ki leginkább az itteni nemes családok közül. A reformkor egyik legnevesebb országgyűlési szónoka Felsőbüki Nagy Pál volt. Az 1825-ös országgyűlésen elmondott nagyhatású beszédének hatására jött létre Széchenyi István kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia, melynek ő is tagja lett.

Vályi András szerint "Alsó, felső, közép Bükk, három egy máshoz közel lévő faluk Sopron Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, nevezetes vagyonnyaihoz, ’s jó termésbéli tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéliek." [2]

A Felsőbüki-kúria

Fényes Elek szerint "Alsó-, Felső- és Közép-Bükk, 3 összeolvadt magyar falu, Sopron vgyében, a Répcze vize mellett, Csepreghez 1/2, Sopronhoz délre 4 3/4 mfd., 800 kath., 700 evang., 20 zsidó lak., kath. és evang. anyatemplommokkal, sok csinos uri lakkal. Határa róna és igen termékeny; rétjei különösen kövérek. Kiterjedése 5420 hold, mellyből 2702 hold szántóföld, 1464 h. rét, 237 h. erdő, 677 h. legelő, 192 h. belsőség, 148 h. utak. Lakhelye volt Nagy Pál hires magyar országgyülési követnek, ki a magyar nyelv, s a nép jogai mellett legelső s leghathatósb szónok volt, az 1825, 1830, 1832/36-ki országgyüléseken. Birtokosok: Jankovich Izidor, gr. Pejachevich, Horváth. Bersenyi, Nagy, Radó, s más számos nemesek. " [3]

Az I. világháborús hősi emlékmű

A település életében nagy változást hozott a vasútvonal kiépülése az 1860-as években. Ennek köszönhető, hogy 1869-ben megindult a termelés a cukorgyárban is. 1902-ben a három Bük nevű falu, Alsó-, Közép- és Felsőbük Bük néven egyesült. 1910-ben Büknek 2965 lakosa volt, akik közül 2855 magyar volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1917-ben nagy csapás érte a települést a cukorgyár leégésével, melyet már nem építettek újjá. Ennek is köszönhető, hogy ezután tömeges elvándorlás kezdődőtt a községből. A villanyt 1946-ban vezették be, majd gépállomás és termelőszövetkezet alakult a még mindig jelentéktelen településen. 1950-ben Büköt a korábbi Csepregi járás többi településével együtt Vas megyéhez csatolták.

A városháza

1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások melegvizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. A fürdő a következő években fokozatosan épült ki, de sokáig csak egy medencével üzemelt. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvizzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. Az 1970-es évek során nemzetközi hírű fürdővé épült ki. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. A fürdő körül kempingek, szállodák, üzletek, panziók, vendéglők sokasága épült fel. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfüdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. A település egyre inkább üdülővárossá nőtte ki magát. Lakói megélhetésében ma már jeletős szerepet játszik az idegenforgalom. Bük 2007. július 1-jei hatállyal városi címet kapott.

A gyógyfürdő bejárati része

Kultúra

A város legjelentősebb művészeti csoportjai:

Bíborka és Keltike Népdalkör
Répcementi Férfikar
Büki Triola Mazsorett Csoport
Clemens Madrigálkórus
Pannon Cigányzenekar
Főnix Tánccsoport

A településen Művelődési és Sportközpont működik. Legnagyobb oktatási intézménye a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola

Sport

A Büki TK sportegyesület asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda, labdarúgó és sakk szakosztályokkal rendelkezik.

A Répce szálló

Nevezetességei

Gyógyfürdője.
Szent Kelemen tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, 1408-ban gótikus stílusban építették át. Tornyát 1658-ban építették. 1732 és 1757 között az egész épületet barokk stílusban építették át. falfestményei részben a középkorból, részben a 16. századból származnak. A mellette álló Mária-oszlop 18. századi.
Evangélikus temploma 1785-ben torony nélkül épült. Tornyát 1826-ban építették. Oltára, szószéke 18. századi.
A Szapáry-kastély 16. századi erdetű, melyet 1699-ben Felsőbüki Nagy István barokk stílusban építtetett át. Belső díszítéseit olasz mesterek keszítették. Jelenleg kastélyszálló.
A Felsőbüki-kúriát 1790 körül Felsőbüki Nagy Pál építtette, eredetileg copf stílusban. 1880 körül eklektikus stílusban alakították át.

Felsőbüki Nagy Pál sírja

Híres emberek

Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857) politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja. A reformkor egyik legnagyobb hatású szónoka. Sírja a katolikus templom előtt található.

Testvérvárosok

Illingen, Németország
Törökbálint, Magyarország

Képgaléria

Következő községek

További községek